Valamikor, 1984 táján Wiesner János igazgató úr vetette fel, hogy kezdhetnénk valamit az iskola hatalmas pincéjének egy részével. A feltételek számbavétele után a gombatermesztés mellett döntöttünk. Némi utánajárás után tisztázódott, hogy számunkra a laska a legmegfelelőbb faj. Péterimajor gombászai segítségével meg is rendeltük a déli határ menti Borotáról a beoltott táptalajjal teli zsákokat. 1984. október 31-én, a zsákok lehordásával kezdődött az igazi munka!
Folyamatosan locsolni kellett a betont, hogy biztosítani tudjuk a megfelelő páratartalmat, szárazabb időben ez a vizes felület ellenére sem mindig sikerült. Próbaképpen a hőközpont melegvizes – tágulási – tartályából egy csövet vezettünk a helyiségbe, mely gőzt szállított ide. Néhány hét alatt a gombafonalak átszőtték a táptalajt, a zsákok kifehéredtek.
Lelkes gombászok az iskola pincéjében.
November végére megjelentek az első termőtestek, kezdődhetett a szüret. Az első termésből a gombász tanulók, majd az iskola dolgozói vásárolhattak. Nem kis büszkeséggel ették gyerekeink családjukkal saját munkájuk gyümölcsét. Később már a piacra is jutott a laskából, ahol lelkesen magyarázták az érdeklődőknek a gomba jellemzőit, sőt az elkészítéshez is adtak tanácsokat. A kiszállított mennyiség gyorsan fogyott, egy óránál többet sohasem töltöttünk a stand mögött.
A téli szünet idején vállalkozó tanulóink beosztás szerint jártak locsolni, a munka teljesítését egy naplóban aláírásukkal igazolták, ahova feljegyezték esetleges észrevételeiket is. / A szünet után észrevettem, hogy a pince egyik ablakát betörték. Még mielőtt utánajárhattam volna a dolognak, jelentkezett két fiú, akik elmondták, hogy ők a betörők. Az egyik karácsonyi napon ugyanis nem tudtak bejönni az iskolába, mert a gondnok rokonainál volt. Mivel tudták, hogy a gomba tönkremegy, ha kiszárad, ezért betörték az ablakot és bemásztak. Mondandójukat azzal fejezték be, hogy az okozott kárt megtérítik. / A harmadik terméshullám leszüretelése után elkészült a mérleg, mely a remélt haszon helyett minimális ráfizetést mutatott.
Hogy folytattuk a gombatermesztést, annak oka az a pénzben kifejezhetetlen haszon, melyet a munkával töltött hónapok alatt tapasztaltam:
- ebben a tevékenységben sok olyan gyerek is sikerrel vett részt, aki a tanulásban nem jeleskedett, érezhették, hogy szorgalmuk és kitartásuk révén teljesen egyenrangúak tanulásban sikeresebb társaikkal
- a közös munka, egymás segítése során jobb kapcsolat alakult ki a különböző osztályokba járó diákok között
- sokat fejlődött a gyerekek felelősségérzete, hiszen tudták, ha egy valaki elhanyagolja munkáját, kárba veszik az egész csoport erőfeszítése
- megismerték a gazdálkodás néhány alapelemét (ráfordítási költségek, befektetett munka, árkalkuláció, kereslet – kínálat viszonya), tapasztalhatták a pénz értékét
Gombászkodásunk révén lehetőség nyílt iskolaszövetkezeti csoport létrehozására, mely a Délpesti ÁFÉSZ segítségével valósult meg. Csoportunk – utalva gombász múltunkra – a SPÓRA Iskolaszövetkezeti Csoport nevet vette fel, tevékenységünk pedig kibővült az iskolabüfé üzemeltetésével.
(Az ÁFÉSZ a kor szellemének megfelelő betűszó mely az ” Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetek” rövidítéséből alakult ki. Igen kedves fiatalok, ez akkoriban igen is divat volt és oldalakon keresztül sorohatnánk fel hasonló betűszóval elnevezett korabeli vállalatokat, de jöjjön csak egy érdekesség: Amikor azt mondod: „leugrok a KÖZÉRT-be”, tudod honnan ered a KÖZÉRT szó? Igen, ez is egy betűszó, mely a Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt. nevéből alakították ki.)
Az első két évben felnőtt büféseknek segítettek tanulóink, majd ezt követően teljesen rájuk bíztuk az árusítást. A haszonból évente részesültek a gyerekek, a munkájukat segítő felnőttek, illetve eszközöket vásároltunk a szövetkezeti csoport és az iskola számára. ( hűtőszekrény, mikro- és grillsütő, video készülék stb.)
Az iskolabüfé ablaka fölött lógó két kerámia emlékeztet a klub létezésére, ugyanis a büfét a mai napig a Spóra 4H Klub keretei között üzemeltetjük.
A Délpesti ÁFÉSZ felszámolásával megszűnt az iskolaszövetkezeti csoport is, de munkánkat önállóan folytattuk, közben kerestük a lehetőséget a hivatalos keretek létrehozására.
Ekkor egy pályázat révén találkoztunk a 4H mozgalommal. A név teljesen ismeretlen volt, azonban a mozgalom tartalma nem tűnt idegennek…
Az Amerikai Egyesült Államokban 1896-ban született az első 4H típusú szervezet alapgondolata. A mozgalom igen gyorsan elterjedt világszerte, napjainkban már mintegy száz országban közel 10 millió taggal működnek 4H szervezetek. Az USA-ban jelenleg ez a legelterjedtebb ifjúsági szervezet.
Mottója:
Gondolkodva építs kezeiddel egy egészséges, tiszta, emberi világot!
A 4H négy angol szó:
- head
- hands
- heart
- health
/fej, kezek, szív, egészség / rövidítése, amely jelképezi a mozgalom célját.
A mozgalom kézzelfogható tartalma: a közös munka, a tervezéstől a kivitelezésen át az értékesítésig; majd a haszon egy részének felosztása, másik részének befektetése, közös célokra fordítása. Kihasználva az együtt végzett munka adta nevelési lehetőségeket.
Magyarországon 1990-óta van jelen, vidéken közel 80 klub működik főleg általános iskolákban, de óvodák is tevékenykednek e program szerint.
A klubok fő tevékenységei:
– növénytermesztés
– kertészet
– állattenyésztés
– kézművesség
– környezet- természet- és egészségvédelem
– kereskedelem
1996 tavaszán megszületett a bírósági bejegyzés, hivatalosan is megalakult a Pesterzsébeti Spóra 4H Klub. (A Spóra utal a valamikori gombászkodásunkra, az iskolaszövetkezeti múltra; de azt is tudjuk, hogy a spórából – bármilyen kicsi – ha megfelelő körülmények közé kerül, lesz valami.)
Budapesten a miénk az első ilyen szervezet – igaz csak néhány nappal előztük meg a csepeliek megalakulását -, sajnos a fővárosban azóta sem akadtak társai e két klubnak.
A büfé üzemeltetése mellett sokan kézműveskedtek Pál Kati néni vezetésével.
1996. Húsvétján részt vettünk a Nemzetközi Tojásbörzén, ahol az elért sikert TV- és rádióriport, valamint több újságcikk követte.
1999-ben a Petőfi Csarnokban egy Játszóház-találkozón vettünk részt, ahol a kb. 60 résztvevő szervezet közül kettőt hívtak meg a balassagyarmati EU-napok rendezvényre, a meghívottak egyike klubunk volt. Azóta is több helyen tartottak gyermek tagjaink kézműves-bemutatókat főleg a Húsvét előtti időszakban tojásdíszítést, különböző technikákkal.
2000. Húsvétján a Józsefvárosi Művelődési Ház „Eggstivál” című tojáskiállításán vettünk részt alkotásainkkal, illetve itt is tartottak bemutatót a gyerekek az érdeklődők bevonásával.
2004. és 2005. tavaszán klubunk rendezte a Főpolgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Ügyosztálya megbízásából a Fővárosi Környezetvédelmi Versenyt. A rendezésre való megbízás előtt egy minősítésen estünk át, melynek értelmében a Főpolgármesteri Hivatal minősített beszállítója lettünk.
Táboraink:
Táboraink jó alkalmat nyújtanak a kikapcsolódásra, a különböző osztályok tanulói közti kapcsolatteremtésre. A programok tematikája kapcsolódik a klub tevékenységéhez.
A már 1995-től minden nyáron megtartott tiszafüredi fazekas-táborunk mellett a 2000. évtől kézműves-tábort is rendeztünk Sárospatakon, melynek sikerét jelzi, hogy az első évi 27 fő után a második évben már 56-an, a harmadikban 66-an jelentkeztek a táborozásra. A sárospataki helyszínt váltó, első; kiemelkedően jól sikerült battonyai táborunkba már nyolcvannál is többen jelentkeztek, akik közül 77-en jöttek el és vívták ki magatartásukkal a vendéglátók osztatlan elismerését. ( A tábor üzemeltetője megkérdezte: egyházi iskola vagyunk-e? Ugyanis feltűnt neki, hogy a gyerekek nem beszélnek csúnyán, sőt köszönnek is. Mint mondta, a pesti csoportokra nem ez a jellemző. Gyorsan tisztáztuk, hogy mi pesterzsébetiek vagyunk.)
A táborokban a kézművesség természetesen sok játékkal, programmal és némi idegen nyelv (angol – német) gyakorlással fűszerezve folyt és folyik, hiszen azóta is évente táborozunk Battonyán.
Gazdálkodás
Ameddig az alapítvány nem tudta fogadni az szja 1%-át, a klub számára ajánlhatták fel az iskolát támogatni szándékozók. Segítségükkel vehettük meg videokameráinkat és egy digitális fényképezőgépet, építettük ki az iskolarádió hálózatát.
Pályázatokon nyert támogatásból vásároltunk két fazekas-korongot, majd egy kerámiaégető-kemencét; melyek az iskola kézműves-termébe kerültek.