Kompetenciák
A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az
alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania:
– ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a technikai
eszközök működésével;
– az alapvető természettudományos megismerési módszerek ismerete, alkalmazása;
– alapmennyiségek definiálása;
– mértékegységek, mértékrendszerek használata;
– egyszerű számítások elvégzése;
– egyszerűen lefolytatható fizikai kísérletek elvégzése, a kísérleti tapasztalatok
kiértékelése;
– grafikonok, ábrák értékelése, elemzése;
– a tanult szakkifejezések szabatos használata szóban és írásban;
– a napjainkban felmerülő, fizikai ismereteket is igénylő problémák lényegének
megértése, a természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos problémák felismerése;
– időbeli tájékozódás a fizikatörténet legfontosabb eseményeiben.
I. Az anyag néhány tulajdonsága, kölcsönhatások
1. Az anyag belső szerkezete
2. A testek néhány mérhető tulajdonsága és ezek jellemző mennyiségei
3. Kölcsönhatások (termikus, mechanikai, mágneses, elektromos, gravitációs)
II. A testek mozgása
A tanulók:
–értsék és tudják alkalmazni a helymeghatározásnál, valamint a mozgások vizsgálatánál a viszonylagosság fogalmát.
–legyenek képesek kísérletre és megfigyelésre alapozva felismerni, jellemezni az egyenletes, az egyenletesen változó haladó mozgásokat kvalitatív, majd kvantitatív módon.
–ismerjék fel az egyenletes és az egyenletesen változó mozgásokat, tudják ezeket kvalitatívan és mennyiségileg is jellemezni.
–tudják alkalmazni az egyenletes mozgás sebességének, az átlag-, a pillanatnyi sebességnek, az egyenletesen változó mozgás gyorsulásának fogalmát.
–tudjanak mozgásokat jellemző grafikonokat készíteni.
1. A hely és a mozgás viszonylagos
2. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás
3. A változó mozgás
4. Az egyenletesen változó mozgás. A gyorsulás fogalma
III. A dinamika alapjai
A tanulók:
– ismerjék fel a mechanikai kölcsönhatásokat, a bennük résztvevő két vagy több partnert, és nevezzék meg azokat az erőket, amelyek ezeket a hatásokat jellemzik.
–tudják dinamikailag értelmezni és a gyakorlatban alkalmazni a tömeg, erő fogalmát, valamint mértékegységét.
–értsék a különbséget az egy kölcsönhatásban fellépő két erő és az egymás hatását kiegyenlítő két erő között. Tudatosan keressék az egy testet érő erőket és ezek eredőjét.
-egyenek képesek megfogalmazni és értelmezni a Newton-féle törvényeket.
-tudjanak különbséget tenni a gravitációs erő, a nehézségi erő és a súly között.
–tudják megfogalmazni a különféle mozgások dinamikai feltételét.
–értsék és tudják az erők forgatónyomatékának fogalmát, kiszámítási módját, mértékegységét.
1. A tehetetlenség törvénye. A tömeg
2. A sűrűség
3. Az erő fogalma
4. A legismertebb erőfajták
5. Az erőmérés. Erő-ellenerő
6. Több erőhatás együttes eredménye
7. A súrlódási és a közegellenállási erő
8. A forgatónyomaték
IV. A nyomás
1. A nyomás fogalma
2. A folyadékok nyomása
3. A gázok nyomása
4. Közlekedőedények, hajszálcsövek
5. A felhajtóerő. Arkhimédész törvénye
6. A testek úszása, lebegése és elmerülése
V. Energia, energiaváltozások
A tanulók :
–értsék és tudják, hogy az energiának, az energiaváltozásoknak, és így a munkának is ugyanaz a mértékegysége.
–legyenek tisztában a teljesítmény és a hatásfok fogalmával, azok szerepével, az energiaváltozással járófolyamatok jellemzésében; az energiatakarékosság jelentőségével gazdasági és környezetvédelmi szempontból.
1. Az energia fogalma
2. A munkavégzés és a munka
3. Az egyszerű gépek
4. A testek belső energiája. A fajhő
5. Az égés
6. A teljesítmény
7. A hatásfok
VI. Hőjelenségek
A tanulók:
-ismerjék fel a természetben előforduló hőtágulási jelenséget, azok technikai szerepét. A tanult törvények alapján tudjanak egyszerű számításokat végezni
-ismerjék a hőmérsékletmérés fizika alapjait. Tudják, hogyan készülnek a különböző hőmérsékleti skálák.
-ismerjék a gázok három állapotjelzőjét (nyomás, térfogat, hőmérséklet),
1. A hőterjedés
2. A hőtágulás
3. Halmazállapot-változások