Tantárgyi minimum követelmények magyar nyelv és irodalomból
Az 5–8. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tantárgy alapvető célja és feladata az alsóbb évfolyamokon megalapozott szövegértés, szövegalkotás képességének továbbfejlesztése, újabb olvasási stratégiák megismerése és alkalmazása. A szövegalkotás folyamatának megfigyelése, gyakorlása, különböző, a kommunikációs helyzetnek megfelelő szóhasználatú és jelentésű szövegtípusokban történő fogalmazás. Az elsajátított írástechnika, helyesírás gyakorlása, továbbfejlesztése.
A továbbhaladás feltétele a javító vizsgán minimum 50%, SNI-s tanulónak 30%-os teljesítmény.
Magyar nyelv 6.évfolyam
A szófaji csoportok jellemző alaktani viselkedésének megfigyelése, főbb jellemzőinek megnevezése.
Az alapszófajok típusai, szerkezetük, szerepük a szövegalkotásban.
Az ige szerkezete, az igekötők szerepe az ige folyamatosságának, az irányultságának kifejezésében; az igeragozási rendszerek felismerése, igemódok, igeidők.
A főnevek kategóriái, a tulajdonnevek néhány tipikus fajtája, szerkezete.
A melléknév és a számnév felismerése, a számnév fajtái.
A névmások szövegszervező szerepének megfigyelése, alkalmazása a szövegalkotásban.
A tanult alapszófajok leggyakoribb képzőinek megismerése, szóalkotási gyakorlatok.
A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtani, szótani szerkezetével.
Irodalom 6. évfolyam:
Egy népballada értelmezése és előadása (pl. Kőmíves Kelemenné).
A műfaji sajátosságok megfigyelése, elemzése (szaggatottság, kihagyás, elhallgatás stb.).
Arany János: A walesi bárdok – egy műballada értelmezése és előadása. Memoriter: az első 10 versszak.
Egyszólamú, egyenes vonalú (lineáris) szerkezet.
Műfaji sajátosságok (pl. kihagyásosság) és művészi megoldások (pl. ismétlés, fokozás, szórendcsere/inverzió, versforma, zeneiség).
Magatartásformák; bűn és bűnhődés, lélektaniság.
| Kulcsfogalmak/ fogalmak | Időmértékes verselési rendszer, versláb, jambus, jambikus verselés, spondeus, félrím, belső rím, alliteráció, szórendcsere. |
Magyar mondák, pl. őstörténeti mondák/eredetmondák, történeti mondák, helyi mondák (pl. A fehér ló mondája; vármondák, Lehel, Zotmund mondája).
Arany János: Rege a csodaszarvasról – műértelmezés.
A csodaszarvas-monda feldolgozása(i) és a történeti források.
A Toldi cselekménye, szerkezete.
Toldi Miklós helyzete, tettei, magatartása (értelmezés, jellemzés); kapcsolatai, konfliktusai (elemzés).
A Toldi cselekménye, szerkezete.
Toldi Miklós helyzete, tettei, magatartása (értelmezés, jellemzés); kapcsolatai, konfliktusai (elemzés).
Arany lélekábrázolása (családi kapcsolatok; bűn és megtisztulás).
Memoriter: Elő-és utóhang és 5 megahatározott versszak.
A megjelenítés eszközei (az egységenkénti feldolgozás során a poétikai eszközök elemzése: képek, pl. hasonlat, megszemélyesítés, metafora; alakzatok, pl. ellentét, párhuzam, túlzás, felsorolás, részletezés, szótőismétlés).
Verselési elemzések, ritmizálási gyakorlatok.
Fazekas Mihály: Lúdas Matyi – műértelmezés.
Szerkezet (a négy levonás kapcsolódása; ismétlés és fokozás); a konfliktusok jellege; népiesség és időmértékes forma
Gárdonyi Géza: Egri csillagok – sok szempontú megközelítés.
Tér- és időviszonyok (cselekményidő/külső, történelmi idő), cselekmény, szerkezet; a szereplők csoportjai, kapcsolataik; konfliktusok.
Elbeszélői nézőpont, jellemábrázolás, ábrázolásmód.
Bornemissza Gergely életútja.
Memoriter: Dobó esküje
A mű fontos témái (történelem, hősiesség, barátság, szerelem, árulás stb.) és motívumai (pl. hold, csillag, gyűrű).
| Kulcsfogalmak/ fogalmak | Történelmi regény, ifjúsági regény, kalandregény; téma, motívum. |