Tantárgyi minimum követelmények magyar nyelv és irodalomból
Az 5–8. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tantárgy alapvető célja és feladata az alsóbb évfolyamokon megalapozott szövegértés, szövegalkotás képességének továbbfejlesztése, újabb olvasási stratégiák megismerése és alkalmazása. A szövegalkotás folyamatának megfigyelése, gyakorlása, különböző, a kommunikációs helyzetnek megfelelő szóhasználatú és jelentésű szövegtípusokban történő fogalmazás. Az elsajátított írástechnika, helyesírás gyakorlása, továbbfejlesztése.
A továbbhaladás feltétele a javító vizsgán minimum 50%, SNI-s tanulónak 30%-os teljesítmény.
Magyar nyelv 5. évfolyam
Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb.
| Kulcsfogalmak/ fogalmak | Beszédhelyzet, arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső, kommunikációs folyamat, tényező (adó, vevő, csatorna, kód, üzenet, kapcsolat); zenei eszköz (dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet). |
A tanult olvasási stratégiák adekvát alkalmazása olvasás előtt, alatt és után. A tanult különböző típusú és műfajú szövegek felismerése és megértése. A szöveg információinak és gondolatainak az életkora szerint elvárható értelmezése és értékelése.
Az írott és nyomtatott szöveg formájának üzenete.
Az írásmű üzenetének, céljának, befogadójának megfelelő szókincs használata.
Személyes élmények megfogalmazása különböző szöveg-típusokban: mese, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél.
Szövegalkotás az internetes műfajokban: pl. e-mail, komment.
Az írás nem nyelvi jeleinek (betűforma, -nagyság, sorköz, margó, távolság, színek, kiemelések stb.), a szöveg képének az írott üzeneten túli jelentése.
A kézzel írt és a számítógépes szövegek különbözőségei, hasonlóságai.
| Kulcsfogalmak/ fogalmak | Anyaggyűjtés, vázlat, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, e-mail, emotikon. Nem nyelvi jel (sorköz, betű, margó stb.). |
A tanult főbb helyesírási szabályok felismerése, alkalmazása a szövegalkotásban, az írásbeli munkákban. A Magyar helyesírási szótár használata tanári segítséggel.
Az alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) megismerése főleg a hangtani és szófajtani ismeretek elsajátításához kapcsolódóan.
A tulajdonnév értelemtükröztető helyesírási alapjainak megismerése.
A megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása az írott szöveg megértése és szövegalkotási folyamatában; az önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Hibajavítási gyakorlatok segédeszközök használatával.
Törekvés a mindennapi írásbeli alkotásokban az igényes helyesírásra.
A szavak szerkezeti elemzése egyszerűbb esetekben: szótő, toldalékok, összetett szavak tagjai.
Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak megfelelő alkalmazása a beszélt és írott szövegalkotásban;
közmondások, szólások jelentésének értelmezése, eredeti funkciójuk
| Kulcsfogalmak/ fogalmak | Szótő, toldalék, képző, jel, rag; egyjelentésű szó, többjelentésű szó, rokon- és ellentétes jelentés; hangutánzó szó, hangulatfestő szó, állandósult szókapcsolat, közmondás, szólás; beszélt nyelvi metafora. |
A magyar hangrendszer jellemezőinek tapasztalati úton történő megismerése. A hangok, a
szóelemek és a szavak szintjének részletesebb vizsgálata.
A beszédhangok hasonlóságainak és különbségeinek felfedezése, a képzési módok megfigyelése.
- A magyar hangok rendszere és főbb képzési jellemzőik:
- magánhangzók, mássalhangzók;
- magánhangzók: magas, mély; rövid, hosszú;
- mássalhangzók: zöngés, zöngétlen.
Néhány, a magyar nyelvre jellemző hangkapcsolódási szabályszerűség: megfigyelésük kiejtésben, a beszédben és az írásban. A hangok kapcsolódási szabályszerűségei: hangrend, illeszkedés, teljes és részleges hasonulás, kiesés, összeolvadás, rövidülés.
A saját nyelvváltozatból ismert hangok eltérései a sztenderd változattól.
A szavak egy lehetséges osztályának, a szófajok legjellemzőbb csoportjainak áttekintése, szövegbeli és kommunikációs szerepük megfigyelése, alkalmazásuk a kommunikációban. A szófaji csoportok jellemző alaktani viselkedésének megfigyelése, főbb jellemzőinek megnevezése.
Az alapszófajok típusai, szerkezetük, szerepük a szövegalkotásban.
Az ige szerkezete, az igekötők szerepe az ige folyamatosságának, az irányultságának kifejezésében; az ige aspektualitása.
A főnevek kategóriái, a tulajdonnevek néhány tipikus fajtája, szerkezete.
A névmások szövegszervező szerepének megfigyelése, alkalmazása a szövegalkotásban.
A tanult alapszófajok leggyakoribb képzőinek megismerése, szóalkotási gyakorlatok.
A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtani, szótani szerkezetével.
Irodalom 5. évfolyam:
Annak felismerése, hogy a mesék segítenek alapvető magatartásformák,erkölcsi értékek megismerésében és értékelésében.
Meseélmények, mesehősök, mesei fordulatok, mesei jellemzők felidézése, rendszerezése, kreatív gyakorlatok, mesemondás. Újabb mesék megismerése, a műfaji változatok tudatosítása. A befogadói képességek fejlesztése: a valóság és fikció különbségének belátása, mesék verses és prózai formáinak tudatosítása. A fogalmi gondolkodás fejlesztése a mesékkel kapcsolatos fogalmak alkalmazásával. Szóbeli kifejezésformák: történetmondás, cselekményismertetés, mesehősök bemutatása; művek, részletek előadása.
| Kulcsfogalmak/ fogalmak | Népmese, tündérmese, csalimese, állatmese (fabula), meseregény, mesealak, meseformula, meseszám; vers, ritmus, próza. |
A János vitéz olvasása, részletes feldolgozása folyamatában felismer epikai jellemzőket, adott szempontokból elemzi és minősíti a művet (pl. tér, idő, cselekmény, szereplő, elbeszélő). Megismeri, megérti és képes jellemezni a szereplőket; együttműködik a mű poétikai, nyelvi sajátosságainak feltárásában. Szóbeli és írásbeli fogalmazási képessége különböző közlésformájú önálló gyakorlatok révén fejlődik. Képessé válik élménye, véleménye megosztására, magatartásformák megítélésére, azonosulásra erkölcsi értékekkel (pl. hűség, bátorság); memoriterek előadására.
| Kulcsfogalmak/ fogalmak | Epika, elbeszélő költemény; hasonlat, megszemélyesítés, metafora, ellentét, párhuzam; ütemhangsúlyos verselés, verssor, ütem, felező 12-es sorfajta, páros rím. |
Családi, baráti kapcsolatok sokfélesége az irodalmi művekben.
A mitológiai és bibliai történetektől (pl. Daidalosz és Ikarosz, Prométheusz. Páris ítélete, a teremtés és a Vízözön története, Jézus élete)
Arany János: Családi kör – versértelmezés.
A választott művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek.
| Kulcsfogalmak/ fogalmak | Biblia, mitológiai történet, életkép, elbeszélés, novella, regény. |
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk – sok szempontú megközelítés.
Tér- és időviszonyok (cselekményidő/külső, történelmi idő), cselekmény, szerkezet, szereplők/jellemek, kapcsolatok, konfliktusok. Elbeszélői nézőpont.
A mű fontos témái (pl. barátság, közösség, önfeláldozás, gyerekek-felnőttek, hűség-árulás).
| Kulcsfogalmak/ fogalmak | Ifjúsági regény, cselekmény, tér- és időviszonyok, szerkezet, konfliktus, elbeszélői nézőpont. |