Elérhetőség

Titkárság: 06-30-358-0576

Étkezés befizetés 2020

VÁLTOZÁS:

   
  1x 3x  
kerületen kívül lakóknak fizetendő: 532/nap 768/nap  
       
Pesterzsébetieknek fizetendő: 479/nap 691/nap  
       

 

Határtalanul

Székelyföld kincsei. 2018/2019

Főoldal | Minimum követelmény magyar 5-8.o.. évfolyam

Minimum követelmény magyar 5-8.o.. évfolyam

Tantárgyi minimum követelmények magyar nyelv és irodalomból

 

Az 5–8. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tantárgy alapvető célja és feladata az alsóbb évfolyamokon megalapozott szövegértés, szövegalkotás képességének továbbfejlesztése, újabb olvasási stratégiák megismerése és alkalmazása. A szövegalkotás folyamatának megfigyelése, gyakorlása, különböző, a kommunikációs helyzetnek megfelelő szóhasználatú és jelentésű szövegtípusokban történő fogalmazás. Az elsajátított írástechnika, helyesírás gyakorlása, továbbfejlesztése.

A továbbhaladás feltétele a javító vizsgán minimum 50%, SNI-s tanulónak 30%-os teljesítmény.

 

Magyar nyelv 5. évfolyam

Mindennapikommunikációshelyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre.

Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése.

Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Beszédhelyzet, arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső, kommunikációs folyamat, tényező (adó, vevő, csatorna, kód, üzenet, kapcsolat); zenei eszköz (dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet).

 

A tanult olvasási stratégiák adekvát alkalmazásaolvasás előtt, alatt és után. A tanult különböző típusú és műfajú szövegek felismerése és megértése. A szöveg információinak és gondolatainak az életkora szerint elvárható értelmezése és értékelése.

Az írott és nyomtatott szöveg formájának üzenete.

Az írásmű üzenetének, céljának, befogadójának megfelelő szókincs használata.

Személyes élmények megfogalmazása különböző szöveg-típusokban: mese, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél.

 

Szövegalkotás az internetes műfajokban: pl. e-mail, komment.

Az írás nem nyelvi jeleinek (betűforma, -nagyság, sorköz, margó, távolság, színek, kiemelések stb.), a szöveg képének az írott üzeneten túli jelentése.

A kézzel írt és a számítógépes szövegek különbözőségei, hasonlóságai.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Anyaggyűjtés, vázlat, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, e-mail, emotikon.

Nem nyelvi jel (sorköz, betű, margó stb.).

 

A tanult főbbhelyesírási szabályok felismerése, alkalmazása a szövegalkotásban, az írásbeli munkákban. A Magyar helyesírási szótár használata tanári segítséggel.

Az alapvetőhelyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyományelve, egyszerűsítés) megismerése főleg a hangtani és szófajtani ismeretek elsajátításához kapcsolódóan.

A tulajdonnév értelemtükröztető helyesírási alapjainak megismerése.

A megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazásaaz írott szöveg megértése és szövegalkotási folyamatában; az önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Hibajavítási gyakorlatok segédeszközök használatával.

Törekvés a mindennapi írásbeli alkotásokban az igényes helyesírásra.

A szavak szerkezeti elemzéseegyszerűbb esetekben: szótő, toldalékok, összetett szavak tagjai.

Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak megfelelő alkalmazása a beszélt és írott szövegalkotásban;

közmondások, szólások jelentésének értelmezése, eredeti funkciójuk

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Szótő, toldalék, képző, jel, rag; egyjelentésű szó, többjelentésű szó, rokon- és ellentétes jelentés; hangutánzó szó, hangulatfestő szó, állandósult szókapcsolat, közmondás, szólás; beszélt nyelvi metafora.

 

A magyar hangrendszer jellemezőinektapasztalati úton történő megismerése. A hangok, a

 

szóelemek és a szavak szintjének részletesebb vizsgálata.

A beszédhangok hasonlóságainak és különbségeinek felfedezése, a képzési módok megfigyelése.

  • A magyar hangok rendszereés főbb képzési jellemzőik:
  • magánhangzók, mássalhangzók;
  • magánhangzók: magas, mély; rövid, hosszú;
  • mássalhangzók: zöngés, zöngétlen.

Néhány, a magyar nyelvre jellemző hangkapcsolódási szabályszerűség: megfigyelésük kiejtésben, a beszédben és az írásban. A hangok kapcsolódási szabályszerűségei: hangrend, illeszkedés, teljes és részleges hasonulás, kiesés, összeolvadás, rövidülés.

A saját nyelvváltozatból ismert hangok eltérései a sztenderd változattól.

A szavak egy lehetséges osztályának, a szófajok legjellemzőbb csoportjainak áttekintése, szövegbeli és kommunikációs szerepük megfigyelése, alkalmazásuk a kommunikációban. A szófaji csoportok jellemző alaktani viselkedésének megfigyelése, főbb jellemzőinek megnevezése.

Az alapszófajok típusai, szerkezetük, szerepük a szövegalkotásban.

Az ige szerkezete, az igekötők szerepe az ige folyamatosságának, az irányultságának kifejezésében; az ige aspektualitása.

A főnevek kategóriái, a tulajdonnevek néhány tipikus fajtája, szerkezete.

A névmások szövegszervező szerepének megfigyelése, alkalmazása a szövegalkotásban.

A tanult alapszófajok leggyakoribb képzőinek megismerése, szóalkotási gyakorlatok.

A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtani, szótani szerkezetével.

 

Magyar nyelv 6.évfolyam

A szófaji csoportok jellemző alaktani viselkedésének megfigyelése, főbb jellemzőinek megnevezése.

Az alapszófajok típusai, szerkezetük, szerepük a szövegalkotásban.

Az ige szerkezete, az igekötők szerepe az ige folyamatosságának, az irányultságának kifejezésében; az igeragozási rendszerek felismerése, igemódok, igeidők.

A főnevek kategóriái, a tulajdonnevek néhány tipikus fajtája, szerkezete.

A melléknév és a számnév felismerése, a számnév fajtái.

A névmások szövegszervező szerepének megfigyelése, alkalmazása a szövegalkotásban.

A tanult alapszófajok leggyakoribb képzőinek megismerése, szóalkotási gyakorlatok.

A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtani, szótani szerkezetével.

 

Irodalom 5. évfolyam:

Annak felismerése, hogy a mesék segítenek alapvető magatartásformák,erkölcsi értékek megismerésében és értékelésében.

Meseélmények, mesehősök, mesei fordulatok, mesei jellemzők felidézése, rendszerezése, kreatív gyakorlatok, mesemondás. Újabb mesék megismerése, a műfaji változatok tudatosítása. A befogadói képességek fejlesztése: a valóság és fikció különbségének belátása, mesék verses és prózai formáinak tudatosítása. A fogalmi gondolkodás fejlesztése a mesékkel kapcsolatos fogalmak alkalmazásával. Szóbeli kifejezésformák: történetmondás, cselekményismertetés, mesehősök bemutatása; művek, részletek előadása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Népmese, tündérmese, csalimese, állatmese (fabula), meseregény, mesealak, meseformula, meseszám; vers, ritmus, próza.

 

A János vitéz olvasása, részletes feldolgozásafolyamatában felismer epikai jellemzőket, adott szempontokból elemzi és minősíti a művet (pl. tér, idő, cselekmény, szereplő, elbeszélő). Megismeri, megérti és képes jellemezni a szereplőket; együttműködik a mű poétikai, nyelvi sajátosságainak feltárásában. Szóbeli és írásbeli fogalmazási képessége különböző közlésformájú önálló gyakorlatok révén fejlődik. Képessé válik élménye, véleménye megosztására, magatartásformák megítélésére, azonosulásra erkölcsi értékekkel (pl. hűség, bátorság); memoriterek előadására.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Epika, elbeszélő költemény; hasonlat, megszemélyesítés, metafora, ellentét, párhuzam; ütemhangsúlyos verselés, verssor, ütem, felező 12-es sorfajta, páros rím.

 

 

Családi, baráti kapcsolatoksokfélesége az irodalmi művekben.

 

A mitológiai és bibliai történetektől (pl. Daidalosz és Ikarosz, Prométheusz. Páris ítélete, a teremtés és a Vízözön története, Jézus élete)

 

Arany János: Családi kör – versértelmezés.

 

A választott művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Biblia, mitológiai történet, életkép, elbeszélés, novella, regény.

 

Molnár Ferenc: A Pál utcaifiúk– sok szempontú megközelítés.

Tér- és időviszonyok (cselekményidő/külső, történelmi idő), cselekmény, szerkezet, szereplők/jellemek, kapcsolatok, konfliktusok. Elbeszélői nézőpont.

A mű fontos témái (pl. barátság, közösség, önfeláldozás, gyerekek-felnőttek, hűség-árulás).

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Ifjúságiregény, cselekmény, tér- és időviszonyok, szerkezet, konfliktus, elbeszélői nézőpont.

 

 

Irodalom 6. évfolyam:

 

Egy népballadaértelmezése és előadása (pl. Kőmíves Kelemen).

A műfaji sajátosságok megfigyelése, elemzése (szaggatottság, kihagyás, elhallgatás stb.).

 

Arany János: A walesi bárdok – egy műballada értelmezése és előadása. Memoriter: az első 10 versszak.

Egyszólamú, egyenes vonalú (lineáris) szerkezet.

Műfaji sajátosságok (pl. kihagyásosság) és művészi megoldások (pl. ismétlés, fokozás, szórendcsere/inverzió, versforma, zeneiség).

Magatartásformák; bűn és bűnhődés, lélektaniság.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Időmértékes verselésirendszer, versláb, jambus, jambikus verselés, spondeus, félrím, belső rím, alliteráció, szórendcsere.

 

Magyar mondák, pl. őstörténeti mondák/eredetmondák, történeti mondák, helyi mondák (pl. A fehér ló mondája; vármondák, Lehel, Zotmund mondája).

 

Arany János: Rege a csodaszarvasról – műértelmezés.

A csodaszarvas-monda feldolgozása(i) és a történeti források.

A Toldi cselekménye, szerkezete.

Toldi Miklós helyzete, tettei, magatartása (értelmezés, jellemzés); kapcsolatai, konfliktusai (elemzés).

A Toldi cselekménye, szerkezete.

Toldi Miklós helyzete, tettei, magatartása (értelmezés, jellemzés); kapcsolatai, konfliktusai (elemzés).

Arany lélekábrázolása (családi kapcsolatok; bűn és megtisztulás).

Memoriter: Elő-és utóhang és 5 megahatározott versszak.

 

A megjelenítés eszközei (az egységenkénti feldolgozás során a poétikai eszközök elemzése: képek, pl. hasonlat, megszemélyesítés, metafora; alakzatok, pl. ellentét, párhuzam, túlzás, felsorolás, részletezés, szótőismétlés).

Verselési elemzések, ritmizálási gyakorlatok.

Fazekas Mihály: Lúdas Matyi – műértelmezés.

Szerkezet (a négy levonás kapcsolódása; ismétlés és fokozás); a konfliktusok jellege; népiesség és időmértékes forma

Gárdonyi Géza: Egri csillagok – sok szempontú megközelítés.

Tér- és időviszonyok (cselekményidő/külső, történelmi idő), cselekmény, szerkezet; a szereplők csoportjai, kapcsolataik; konfliktusok.

Elbeszélői nézőpont, jellemábrázolás, ábrázolásmód.

Bornemissza Gergely életútja.

Memoriter: Dobó esküje

 

A mű fontos témái (történelem, hősiesség, barátság, szerelem, árulás stb.) és motívumai (pl. hold, csillag, gyűrű).

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Történelmi regény, ifjúsági regény, kalandregény; téma, motívum.

 

Magyar nyelv 7. évfolyam:

A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés, vita, felszólalás, hozzászólás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés, kiselőadás, a helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs használata

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Vélemény, vita, érv; megbeszélés, hozzászólás, felszólalás, kiselőadás, köszöntő, ünnepi beszéd.

Tömegkommunikáció, sajtó, rádió, televízió, internet.

Sajtóműfaj (hír, tudósítás, interjú).

 

Mondatfajta, kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó, óhajtó mondat.

Egyszerű és összetett mondat; tagolt és tagolatlan mondat; minimális és bővített mondat; alárendelő és mellérendelő mondat.

Mondatrész, alany, állítmány, tárgy, jelző (minőség, birtokos, mennyiség), határozó (idő, hely, mód, társ, eszköz, állapot).

Mondatelemzés és ábrázolás, az alany-állítmányi szószerkezet biztos felismerése.

Szószerkezet, mellérendelő és alárendelő szószerkezet. Fajtáinak felismerése.

Viszonyszó, névelő, kötőszó, névutó, partikula, segédige, igekötő.

Mondatszó, indulatszó, módosítószó.

 

 

 

 

Magyar nyelv 8. évfolyam:

A nyelv állandóságának és változásánakmegfigyelése különböző régi és mai szövegeken. A nyelvi változás bizonyítékainak értelmezése különböző korokból származó írott szövegeken és irodalmi példákon.

Nyelvhasználatunk, a környezetünkben lévő nyelvváltozatok néhány jellemzőjének megfigyelése, megnevezése.

A Magyarországon élő nemzetiségek nyelve, nyelvhasználata.

A szókincs változása: régi és új szavak, kifejezések gyűjtése, összehasonlítása.

A magyar nyelv eredete (finnugor rokonság), helye a nyelvek között. Nyelvünk agglutináló (ragasztó) jellegének bizonyítékai példákkal.

Az alá-és mellérendelő összetett mondat elemzése, ábrázolása, fajtáinak ismertetése.

 

Irodalom 7. évfolyam:

Az egyes kisepikaiműfajok sajátosságai (pl. tér-, időviszonyok, előreutalás, késleltetés, nézőpont, szerkesztésmód, szereplők, hangnem, téma, motívumok).

Kosztolányi Dezső, Mikszáth Kálmán és más magyar elbeszélők alkotásai.

Nemzeti himnuszunk, ódáink – Kölcsey: Hymnus; Vörösmarty: Szózat; Petőfi: Nemzeti dal – műértelmezések, sok szempontú elemzések (pl. vershelyzet, szerkezet, műfaji változat, poétikai megoldások, versforma).

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Óda, himnusz, elégia, dal, epigramma; verselésirendszer, rímes időmértékes verselés, rímtelen időmértékes verselés, versláb, spondeus, trocheus, trochaikus verselés, daktilus, kötöttverssor, hexameter, pentameter, disztichon; rím, rímelhelyezkedés; szókép, hasonlat, megszemélyesítés, metafora; alakzat, ismétlés, párhuzam, ellentét, fokozás, szórendcsere.

 

Egy korstílus – a romantika.

Egy-két szemelvény a korszak jellemző alapvetéseiről, törekvéseiről (pl. szabadság az irodalomban; új, jellegzetes műfajok; kevertség, töredékesség; romantika és népiesség).

 

Szemelvények Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi korstílusra jellemző, különféle műfajú, tematikájú alkotásaiból (pl. Kölcsey: Huszt; Vörösmarty: Ábránd; Petőfi: Egy gondolat bánt engemet…).

 

Jókai Mór: Az arany ember – sok szempontú megközelítés.

 

Tér- és időviszonyok, cselekmény, szerkezet.

Hősök, magatartásformák, erkölcsi választások – a szereplők jellemzése (egyéni állásfoglalással).

Regényműfaji változat (pl. heroikus regény, irányregény, utópia stb.).

A romantika megjelenési formái (pl. szerkezet, cselekményfordulatok, jellemek, hangnem, előadásmód).

Elemzések, értelmezések és kreatív írások.

 

Irodalom 8. évfolyam:

Nagyepikai alkotás – egyregény sok szempontú megközelítése.

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig

 

Tér- és időviszonyok, cselekmény, szerkezet, elbeszélői nézőpont, hangnem, ábrázolásmód.

 

Hősök, tettek, magatartásformák – a szereplők jellemzése (egyéni állásfoglalással).

 

Regényműfaji változat (pl. fejlődésregény, történelmi regény, példázatos regény).

Elemzések, értelmezések és kreatív írások.

Stílusirányzatok a 20. század elején (klasszikus modernség).

 A Nyugat folyóirat ismertetése. Az 1, nemzedék.

Az impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió stílus- és formajegyei.

Jellemző művek, ábrázolásmódok pl. Ady, Babits, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, József Attila műveiből

Lírai és átmeneti műfajok, műtípusok, pl. óda, dal, epigramma, elégia, ekloga, életkép, tájlíra, hangulatlíra, gondolati líra ‑ műfaji rendszerezés.

Memoriter: Ady Endre: Őrizem a szemed, József Attila: Tiszta szívvel

 

Esemény naptár

Naptár

2021. október 22. péntek  43. hét

Névnapok ma:

Előd

Névnapok holnap:

Gyöngyi

müpa

Drónnal támogatott oktatás

 

 

Okt
22
1956-os megemlékezés, szünet...
Részletek >>
Okt
23
Nincs esemény
Nincs esemény
Okt
24
Nincs esemény
Nincs esemény
Címünk
Gyulai István Általános Iskola 1202 Budapest, Mártírok útja 205.
OM azonosító: 035160
Telefon és Fax
Telefon: (06-1) 285-42-48
Fax: (06-1) 285-42-46
Igazgatói iroda: (06-1) 285-42-46
Ig.helyettesek: (06-1) 421-54-20
Alapítvány
Stromfeld Aurél Általános Iskola „a Diákokért 50 éve ” Alapítvány
Az alapítvány adószáma:
18252453-1-43
Copyright © 2014 - Gyulai István Általános Iskola